Amikor az ember megérkezik Rómába, az ösztönei azonnal egy tál tonnarelli cacio e pepe vagy egy adag coda alla vaccinara felé terelik. Ez teljesen természetes. Bárki, aki órákon át sétált a Trastevere szűk utcáin vagy a Kolosszeum körül, megérdemli ezt a fajta kalóriadús kényeztetést. Ebben a városban azonban a tősgyökeres, hetedíziglen rómaiak ma már kisebbségben vannak. Róma mindig is befogadta a félsziget minden sarkából érkező munkásokat és recepteket. Míg a piemontiak a minisztériumokat hozták magukkal, a déliek pedig egész negyedeket építettek fel a háború után, mindenki bepakolta a bőröndjébe az otthoni ízeket is. Így ha a belváros utcáin sétálunk, vagy kicsit kijebb merészkedünk, egy párhuzamos gasztronómiai térképet fedezhetünk fel. Emiliai, campaniai vagy szicíliai ételeket enni Rómában nem kényszermegoldás. Gyakran a nap legjobb döntése, feltéve, ha tudjuk, melyik ajtón kopogtassunk be.
Emiliai tészta pár lépésre a Piazza Barberinitől
Kezdjük északon, pontosabban egy olyan régióban, amely friss tészta terén senkitől sem fogad el tanácsot. Van egy hely, mindössze néhány perc sétára a metrómegállótól, ahol a levegőben vaj és húsleves illata száll. Úgy hívják, hogy Colline Emiliane, a belvárosban található, és 1931 óta ugyanaz a család vezeti. Itt nem viccelnek a tésztakészítés hagyományával. Amikor belépünk, nagy eséllyel láthatjuk az üveg mögött dolgozó tésztakészítő asszonyokat, amint éppen a fanyújtófával nyújtják a tésztát.
A specialitás a kappanlevesben tálalt tortellini, amelyek aprók, és egyenként, kézzel hajtogatják őket. Ha a szeptemberi napok kezdenek hűvösebbé válni, ez az étel valósággal visszaadja az életkedvet. Kiváló alternatívát jelentenek a tagliatelle tészták bolognai raguval, amelyben a hús órákon át, lassan fő. Az árak a közép-felső kategóriába tartoznak, de az alapanyagok minősége és a precíz kiszolgálás megéri a kiadást. A friss nyitvatartási időkért érdemes közvetlenül a hivatalos weboldalt felkeresni. Javaslom, hogy telefonon foglaljon asztalt jó előre, különösen a hétvégi ebédre.
Az igazi Campania Flaminio utcáin
Ha viszont kötetlenebb hangulatra vágyik, elég metróra szállni, és leszállni a Flaminio megállónál. Egy ötperces sétával a folyó felé elérjük a pizzériát. Itt található az Antica Pizzeria Da Michele római üzlete, a történelmi nápolyi márka, amely egyszerű, sallangmentes pizzát kínál. Nápolyban azt mondják, hogy a pizzának le kell lógnia a tányérról, és ezt a szabályt itt szó szerint betartják. A menü a legszükségesebbekre korlátozódik: marinara e margherita, mindössze néhány változattal, amelyek az évek során adódtak hozzá.
A tészta vékony, a széle puha, az összetevők pedig egyenesen délről érkeznek. Ezt a pizzát gyorsan kell enni, még azon az áron is, hogy megégetjük az ujjainkat. Az árak pénztárcabarátok, így ez a hely ideális megálló egy gyors ebédre, mielőtt meglátogatnánk a környék múzeumait, vagy tennénk egy sétát a Villa Borghese parkban. Kisebb csoportoknak nem fogadnak el foglalást, ezért érdemes nagyon korán érkezni ebédre, 12:15 körül, vagy vacsorára 19:15 felé, hogy elkerüljük a járdán kígyózó sorokat. A frissített nyitvatartási idők ellenőrzéséhez a Turismo Roma portált ajánlom, amely jelzi a történelmi belváros üzleteinek szezonális változásait.
Szicília ízei Monti negyedében
Ha az étkezést valami édességgel szeretné zárni, vagy csak egy gyors uzsonnára vágyik, vegye az irányt a Monti negyed felé. A metrómegállótól felfelé kell sétálni az utcán, amíg el nem érjük a Ciuri Ciuri nevű helyet. Ez egy szicíliai cukrászdára szakosodott kis üzlet, amely az évek során is fenntartotta a magas színvonalat, anélkül, hogy engedett volna a tömegturizmus csábításának, amely teljesen megváltoztatta a környék arculatát.
A fő attrakció a cannolo, amelyet csak a rendeléskor töltenek meg juhricottával, így az ostya ropogós marad. Választhatunk klasszikus vagy mini méretet is, ha csak kóstolót szeretnénk, és kérhetünk rá pisztáciatöretet vagy csokoládécseppeket. A cannoli mellett a ragus arancini is megér egy próbát, amely tökéletes sós harapnivaló állva fogyasztva, miközben a negyed szűk utcáit fedezzük fel. Az édességek aktuális árait érdemes közvetlenül a helyszínen ellenőrizni. Az üzlet minden nap kora reggeltől késő estig nyitva tart, és mára biztos igazodási ponttá vált mindazoknak, akik vacsora után a Monti utcáin sétálnak.
A szeptemberi időjárás és a szabadtéri asztalok
A szeptember különleges hónap Rómában. A nyári forró napok átadják helyüket a frissebb levegőnek, különösen este, amikor a ponentino szél hűsíti az utcákat. Ez a tökéletes időszak arra, hogy olyan trattoriákat keressünk, amelyek kis szabadtéri asztalokkal várják a vendégeket, akár a forgalomtól védett, eldugott utcácskákban. Ha további regionális éttermeket vagy időszakos gasztronómiai eseményeket szeretne felfedezni a városban, érdemes átböngészni a RomaToday oldalait, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a római vendéglátóhelyek világát.
A különböző gasztronómiai állomások közötti közlekedésre a legjobb megoldás a metró vagy a gyaloglás. Ha a tömegközlekedés mellett dönt, a portale del Comune di Roma oldalon ellenőrizheti az autóbuszvonalak esetleges tereléseit vagy a metró menetrendjét az őszi hétvégéken. Kerülje el az állomások előtt várakozó, nem hivatalos taxikat, és mindig a jól látható taxiórával felszerelt, szabályos fehér autókat válassza. Ha jól szeretne enni Rómában, miközben felfedezi a többi régió konyháját, mindössze egy kis tervezésre és arra a kíváncsiságra van szükség, hogy túllépjen a megszokott turistamenükön.